Az öntözőrendszer felépítése

1. Főelzáró vagy főcsap

A rendszer elején található, általában 1″-os fém golyóscsap. Öntözési szezonban folyamatosan nyitva van. Amennyiben a szűrőt betétmosás céljából szétszedjük, a főcsapot el kell zárni. A rendszer téli – kompresszoros – víztelenítésénél szintén el kell zárni, hogy a levegő ne áramolhasson vissza.

2. Ürítőcsap

Ez általában egy 1/2″-os golyóscsap, mely közvetlenül a főcsap után egy „T” elágazásba van beszerelve. Öntözési szezonban folyamatosan zárva van, csak az év végi víztelenítéskor nyitjuk ki. A rendszer téli víztelenítésekor ebbe a csapba csatlakoztatjuk a kompresszort.

3. Szűrő

Az öntözőrendszer nélkülözhetetlen eleme. Kútból történő vízkivételnél elengedhetetlen, vezetékes víz esetén ajánlott a beépítése. A vízben különböző szennyeződések lehetnek (iszap, homok stb.) amelyeket ha nem szűrünk ki, akkor a mágnesszelepek meghibásodását, a szórófejek eltömődését okozhatják. Betétjük mosható és cserélhető.

4. Visszacsapószelep

Az víz áramlásának egyirányúsítását végzi. Vezetékes vízkivételnél beépítése nélkülözhetetlen. Ennek elmulasztása esetén az ivóvíz hálózatba szennyeződés kerülhet az öntözőrendszeren keresztül! Javasolt a beépítése lejtős területeken, mert megakadályozza a csőhálózat alsó szórófejeken keresztüli leürülését.

5. Csővezeték

KPE cső: Az öntözőrendszer nagynyomású csőhálózata. Az öntözőrendszereket házi kertek esetében 25 vagy 32 mm átmérőjű, 6 vagy 10 bar-os nyomástartományú csövekkel szereljük. A KPE csövek összekötésére, elágaztatására, irányváltására KPE gyorskötő szerelvényeket használunk. LPE cső: szórófejek és a KPE csövek összekötésére használjuk. Általában 20 mm-es átmérőjű és 3 bar nyomástartományú cső. LPE csövek összekötésére, elágaztatására, irányváltására LPE idomokat használunk.

6. Szelepakna

A mágnesszelepek talajfelszín alatti biztonságos elhelyezésére szolgál. Többféle méretben kapható. Zöld tetővel készítik, hogy a környezetébe jobban illeszkedjen.

7. Mágnesszelep

Az öntözőrendszer zónákra szakaszolásához használjuk. Ez az egyik elem, amitől önműködő lesz egy öntözőrendszer. A mágnesszelep gyakorlatilag egy speciális szelep, amelynek nyitását kisfeszültségű áram végzi. A mágnesszelepek csőhálózattal való összekapcsolásához szelepkötő szerelvényeket használunk. Ezek nagy előnye, hogy hollandi csatlakozásuk révén, könnyen oldható kötések. Ez a szelepek esetleges kiszerelésénél előnyt jelent.

8. Esőztető szórófej

Az esőztető szórófejek vagy más néven spray szórófejek a vizet esőszerűen adják ki az öntözendő területre. Állítható és fix szórásképpel egyaránt használatosak. Szórási sugár maximum 5 méterig terjed. A mágnesszelep nyitása után a szórófejek a talajból kiemelkednek, majd az öntözés végeztével a fejek visszabújnak a föld alá, s szinte láthatatlanná válnak.

9. Rotoros öntözőfej

Nagyobb területek öntözéséhez használjuk. Szórási sugaruk általában 6-12 m.
Belső vízturbina és fogaskerék-mechanizmus mozgatja a vízfüggönyt létrehozó kilőtt vízsugarat, a beállított szögtartománynak megfelelően. Víznyomás hatására kiemelkednek, majd az öntözés befejeztével visszabújnak.

10. Csepegtetőtestek, mikroöntözők

Minden olyan öntözőtest, ami alacsony nyomáson, kis vízmennyiséget adagol ki. Jellemzően 2, 4 és 8 liter/ órás változatai terjedtek el. Vannak speciális állítható vízintenzitású változatai is. Balkonedények, dézsák, cserjék és egyéb növénycsoportok öntözésére alkalmazható.

11. Csepegtetőcső

A csepegtetőcső a gyárilag beépített csepegtetőtesteken keresztül kis vízkibocsátással öntöz. Ideális thujasorok, cserjék, fák, sövények és talajtakarók öntözésére. 2 és 4 liter / órás változatban terjedtek el.

12. Mikroszórófej

A vizet permet formájában alacsony intenzitással juttatja ki. Szórási sugaruk 3 méterig terjed és egy kis csap segítségével ez a távolság szabályozható. Leginkább sziklakertek, virágágyások, talajtakarók öntözésére használjuk.

13. Vízkonnektor vagy süllyesztett kerti csap

Rejtet vízkivételi lehetőséget biztosítanak a kertben. Praktikus telepíteni kocsibejárók, kerti sütögetők mellé. A süllyesztett csapszekrény zöld fedele alatt egy menetes csap található. Erre könnyedén ráilleszthető egy tömlős gyorscsatlakozó.
A vízkonnektor két alkatrészből áll, egy földbe süllyesztett alapból és egy kulcsból, amire rászereljük az öntözőtömlőt. A kulcs alapba való beillesztése után kinyílik a belső elzáró szerkezet és megindul a vízáramlás.

14. Vezérlő kábel

Az automatika és a mágnesszelepek 24 Voltos kisfeszültségű elektromos összeköttetésére használják. Ha nagy a távolság az automatika és a szelepek között, akkor növelni kell a vezetékek keresztmetszetét. Jó tanács, hogy mindig célszerű a szükségesnél több vezeték eret használni, az esetleges bővítés, meghibásodás miatt.

15. Vezérlő automatika

Az öntözőrendszer „agya”. Ez a másik elem, amitől automata lesz egy öntözőrendszer. Feladata nyitni-zárni a mágnesszelepeket, az előre beállított programok szerint irányítani az öntözést. Különböző zónaszámú, kültéri és beltéri típusai léteznek.

16. Esőérzékelő

Az esőérzékelő, a nevéből adódóan érzékeli az esőt, és a beállított öntözővíz mennyiségének megfelelően leállítja az öntözést. A visszakapcsolás függ az időjárás alakulásától. Addig szünetelteti az öntözést ameddig az időjárás indokolja. A csapadékérzékenység általában 5 fokozatban, a kiszáradási idő fokozatmentesen állítható be. Léteznek vezeték nélküli változatai, amely szükségtelenné teszi a vezérlő és az esőérzékelő közötti kábelkapcsolatot.